Elöljáróban két hangulatkép még a múlt hétről:
Milyen kellemes is rekuzni, az ember csak üldögél, bámészkodik, nyújtózkodik, közben pedig suha, suhan... aztán egyszercsak feltűnik, hogy már iszonyat fáj a hátsója...
Szóval jól sikerült a vasárnapi karika, a tervezett 100-as távhoz képest majdnem dupláztunk, ugyanis Visegrádon Isu javaslatára úgy döntöttünk, hogy átmegyünk Párkányba - így legalább Benji meg tudta venni a betevő Tátrai Tea adagját - bár a liternyi 65%-os gyógyitalnak illene eltartani egy ideig...
Az időnk szép volt de borzasztó - a szél miatt. Végig É-ÉNy-i szelünk volt, erős/viharos között váltakozott, többször előfordult, hogy 13 km/h-t alig tudtunk kiizzadni síkon... Szerencsére hazaútra is maradt még egy kis légmozgás, de aztán estére már teljesen elült. Így jár az, akik későn indul túrázni :)
Nálam 170 km lett a vége, ez több alkalmat is ad az ünneplésre:
- átfordult a Recúgbens órája az 1000 km-en, ezzel azt hiszem nagykorúvá nyilváníthatjuk a masinát
- sose mentem még ekkora távot rekuval egyhuzamban...
Az örömhírek után pedig következzen Python videója:
Ha majd nagyon ráérek (és a gazdája nem csinálja meg...), vágok belőle egy rövidebb verziót...
Utolsó kommentek