Rekumbens - CsináldMagam

Emlékeztek még Gáborra, a Falu Bolondjára? Már eddig is tudtuk, hogy nem csak ötletes, de nagyon vendégszerető is, erre most kiderül, hogy egy rendezvényszervező is lakik benne: az ő kezdeményezésére és kitartó szervezőmunkájának köszönhetően esett meg a hétvégén az első Magyar Fekvőkerékpáros Találkozó. Nagy köszönet jár érte minden rekus nevében, a magam részéről pedig nagyon remélem, hogy sikerül hagyományt teremteni!

Íme a nagy fa 2013-ra, lehet készíteni a fejszéket a BRM1000-re!

Egy régóta dédelgetett ötletem/tervem köszönt ma vissza megvalósítva, a kézzel-lábbal hajtós fekvő. Well done Nick! Azt nem látom pontosan, hogy csak egyik (kézi) vagy másik (lábbal hajtott) üzemben használható, vagy hibridként is, illetve ha lábbal teker akkor hogyan fér el a combja a kézi hajtómű alatt, de állítása szerint mukodik, úgyhogy hiszünk neki. Egy videót azért szívesen megnéznék...

Pupu nem rég bedobott egy nagyon érdekes cikket a közösbe, ami nem más mint a Cruzbike Vendetta tesztje. Jó a cikk, szívfájdító irigységgel lehet a 10 kilós Vendettáról olvasgatni, mégis ami engem leginkább megfogott belőle az egy kis mondatocska, miszerint "climbing speed is directly related to BB flex". Vagyis azt állítja, hogy a reku mászási teljesítményét leginkább a középrész (vagyis a hajtóművet tartó vázrész) csavarodása befolyásolja.

Talán még emlékeztek rá mennyit bajlódtam ezzel én is tavaly, mire sikerült a megfelelő merevséget elérni. Hátha megspórolok Nektek, a vállalkozó kedvű rekuépítőknek néhány flexkorongot és pár centi varratot, ha megosztom a tapasztalatokat. Íme, nálam ezek voltak az állomások:

1. Eredetileg "térhálós" váznak szántam a reCÚGbens elejét. Erről aztán hamar kiderült, hogy iszonyatosan csavarodik. Előre-hátra irányban tökéletes ugyan a térhálóm, de oldal irányban mit sem ér. A megoldás? Keresztirányú merevítés a két oldal közé! Ugye milyen jó ötlet lenne, ha nem lenne útban a kerék?...
2. Első próbálkozásként lecseréltem Lompi stílusú - kerék "köré hajlított" csőre - a két pipát. Erről villám gyorsan kiderült, hogy nagyon rossz ötlet volt, lényegesen rosszabb a pipás megoldásnál. Tekerés közben a hajtómű egész egyszerűen bolygómozgást végzett, ami borzasztó sok energiát nyelt el. A cső közepe - a hajlításnál - már enyhe taposásnál is számottevő jobbra-balra kilengést produkált. Bár ez a megoldás rossz, legalább egyértelműen megmutatta mi a hiba, amit így könnyű volt orvosolni, lásd a következőn.
3. Kétoldali függőleges merevítést kapott Lompi csöve: támasztórudakat a keréktengely és a cső közepe - a hajlítás - közé.Ezzel a húzással ugyan nagyon jó merev lett, de borzasztó csúnya és igénytelen - akik voltak tavaly Isaszegen, láthatták. Gyorsan úgy döntöttem, hogy nem tetszik a megoldás, végleges(ebb)et, esztétikusabbat és könyebbet szeretnék. Vagyis ismét ment az egész eddigi a kukába.
4. Minden bizalmammal egy viszonylag nagy átmérőjű, ám kis falvastagságú csőre esett a választásom. Úgy döntöttem, hogy 35x1,2mm-es húzott acélcsőből hajlíttattok a kerék köré egy ívet.Jelentem, ez prímán bevált! Fényévekkel jobb bármi előző megoldáshoz képest, olyannyira, hogy bátran kijelenthetem: frankón jó merev lett a váz első háromszöge! Ráadásul - szerintem - esztétikus is, úgyhogy elégedetten fújtam rá egy réteg matt feketét és azóta sem változtattam rajta. Jó megoldásnak tűnik, valószínűleg öröklöm majd tovább a következő rekumra is. De arra még várni kell...

Azért mennék egy emelkedőt a Vendettával, na... :)

Isunak és nekem is volt egy kis hegeszteni való nyűgünk, úgyhogy rögtönöztünk egy kis kiruccanást Lengőorrúfalvára, Benji díszkíséretében. A 30+ fokos hőségben leszáguldottunk a Velencei-tóhoz, csobbantunk egyet (meg még egyet), Dinnyésnél becsatlakozott Isu. Így érkezett meg a hármasfogat a helyi zarándokhelyre, ahol a déli (értsd: korai) érkezésünkkel is már csak a sor végén tudunk Lompidoktor elé járulni - miután elkészült Papa új kormányával. Az idő nem várakozással telt - jól elvoltunk, dumáltunk, cseréltük az eszmét, szereltünk amit értünk és persze túlestünk az elmaradhatatlan rekupróbálgatáson - végre én is mentem a híres "seggengurulóval".

Ebéd után aztán az én bringámat kb. 5 perc volt lerendezni, Isuét sem több negyed óránál, már indulhattunk is a helyi vendéglátóegységbe, ahonnan végül este negyed hét körül sikerült elindulni Adony felé, ahonnan óránként indultak a kompok a Csepel-szigetre. Lompi egy darabon elkísért, de a 7 órait kompot még így is lekéstük ;) , úgyhogy csak fél 9 körül értünk át a szigetre, éhesen. Hamburger, majd 9 előtt pár perccel nekiindultunk a hátralévő bő 50 km-es távnak. Szépen ránk is sötétedett, rendes lámpája pedig csak Benjinek volt, úgyhogy ő ment középen: Isu kikukucskált mögüle, én pedig a saját árnyékomat kerülgetve fürkésztem a fénycsóvát. Lórévtől elindulva rögtön ráálltunk a kényelmes, de már elfogadhatóan haladós 30-as tempóra, ezt végig tudtuk is tartani. Ahogy sötétedett - és lett elviselhetőbb a klíma, úgy lett egyre jobb mindannyiunk hangulata. A Gubacsi hídnál Isu "A világból is kitekernék" summázással búcsúzott, hazaérve én is így éreztem: tekerés rég esett már ilyen jól!

A 155km-es út egészére vetítve végül 26,5 km/h-s átlagot produkáltunk, itt megnézhetitek az útvonalunk részleteit is.

Régebben foglalkoztatott a fejtámla, pontosabban nyaktámasz gondolata, aztán a Pelson Benji felvetette a témát, úgyhogy leporolom ezt a régi linkgyűjteményt és jöjjön egy képriport a teljesség igénye nélkül:

• Egy gyári állítható, kivehető megoldás . Üléstáskát könnyen lehet rakni hozzá, ha az ember kihúzza a becsúszó részt.

• Aztán egy házi gyártmányú "fejtámla improvizáció" konyahai "lapátkából"

• Másik házi gyártmány (sorozatban is könnyen gyártható)

• És még egy házi megoldás, aminek érdekessége, hogy alul van csak csavarozva, így üléstáska felrakásához simán csak előre kell dönteni.

• Van persze hazai megoldás is pl. Tom2-től

• És ugyanerre egy másik variáció

Ezen kívül nyilván sok tucatnyi megoldás van még, Ti is linkelhettek nyugodtan!

Attila - a tavalyi után - idén is meglepett néhány ülés alól készített "lesifotóval". Íme hát a rajt utáni kilométereken robogó kétkocsis, sőt, kétmozdonyos gyorsvonat:

Attila rekumbens galériája idén csak két képpel bővült rólunk - gyorsan elhúztunk, úgy tűnik.